Allergének, amelyek kutyánknál allergiás reakciót válthatnak ki

Allergének, amelyek kutyánknál allergiás reakciót válthatnak ki

Az allergia teszt eredménye segít meghatározni azokat az allergéneket, amelyek felelősek lehetnek kedvenceink vakaródzásáért és a viszketegségből adódó bőrtünetekért.

Az allergiavizsgálatot mindig az adott egyed véréből végzik. Fontos megjegyezni, hogy a vérvételt minimum 2-4 hét gyógyszermentes időszaknak kell megelőznie, a téves negatív eredmény elkerülése végett.

Az allergia vizsgálat jelentősége, hogy megtudjuk azon allergének csoportját, amelyeket majd a kezelésnek figyelembe kell vennie.

 

 

Nyírfa virágzás

 

Fa pollenek

A fák a pollenjeiket csak az év egy rövid időszakában termelik, ezért ritkán fordulhat elő az, hogy az allergiás panaszokat a fák pollenjei okozzák.

 

Nyírfa (Betula)

Gyorsan növő, egylaki fa. Idős korában ágai lecsüngők. Kérge jellegzetesen fehér alapon fekete tarka. Fája puha, általában csoportosan és gyorsan növő fajta. Virágai április-májusban nyílnak, a porzósok a murvalevél hónaljában három virágú álernyőt alkotnak, a termős virágok barkák, a rövid hajtások csúcsán nőnek. Termései szárnyas makkok.

 

Mogyoró (Corylus)

Közepesen fagyérzékeny: hazánkban húsz év alatt mintegy négyszer egyáltalán nem termett a fagy miatt. A fajták többségénél nagy gond a rövid nyugalmi időszak: a nővirágok gyakran már decemberben nyílnak, a hímvirágok többnyire február közepe után.

 

 

Falgyom

 

Gyomnövények

A gyomnövények az állatok allergiás folyamataiban fontosabb szerepet játszanak, mint az embereknél, ugyanis az állatok orra és testfelülete közelebb helyezkedik el a talajhoz és ebből adódóan az allergénekhez is.

 

Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia)

Egyik legismertebb gyomnövényünk, mezőgazdasági és humánegészségügyi kártétele rendkívül jelentős. A parlagfű Magyarország szántóföldjein és egyéb bolygatott területein évről-évre óriási számban jelenik meg, mely a növénytermesztésben jelentős többletköltségeket, termésveszteséget, a humán és állategészségügyben pedig erőteljes allergiás tüneteket idézhet elő az arra érzékenyeknél.

Magról kelő, egynyári növény. Ősszel a magok beérése után, illetve az első fagyok alkalmával elpusztul. A nyugalmi periódusa január végéig tart, amikortól már csírázásra kész termés, csak a felmelegedésre vár. A talaj felső 3 cm-es rétegében nyugvó magok indulnak csírázásnak. A mélyebben fekvő magok 3-4 évtizedig is nyugalomban maradnak, így biztosított a talajok hosszú távú fertőzöttsége. Ha a talajt megbolygatják, a felszín alá került magok csírázásnak indulnak. Magyarországon március végén kezd kelni, és áprilisban tömegesen csírázik. A talaj 10-20°C-os hőmérséklete és a napfény kedvez a csírázásának. Nyáron intenzív növekedésnek indul. Porzós virágai július elején-közepén megjelennek, a termős virágok egy-másfél héttel később. A virágok beporzását a szél végzi, a virágpor akár 100 km távolságra is el tud jutni. A virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik meg, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. A virágpor tömegesen termelődik, a szél útján terjed. A termés érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény több ezer, vagy akár több tízezer magot érlel, de 60 ezer magot is termelhet egyetlen tövön. A mag rendkívül ellenálló, akár harminc évig is csíraképes marad.

 

Falgyom(Parietaria)

Magyarországon őshonos faja a közönséges falgyom (Parietariaofficinalis). Ez a szélporozta, kétlaki gyom pollenje a fő okozója mediterrán térségi pollenallergiának. Nagyon hosszú ideig virágzik, június elején, a csúcsvirágzáskor a napi pollenszám elérheti az 500 db pollen/m3 értéket. Sok országban a falgyom virágok egész évben megtalálhatók és két virágzási csúcs is van, az egyik tavasszal, a másik november környékén.

 

Rozs (Secalecereale)

A rozs a perjefélék családjába tartozó gabonanövény. Közeli rokonságban áll a búzával és az árpával. Felhasználható liszt- és kenyérkészítéshez, sör, vodka, whisky előállításához. Állati takarmányként is hasznosítható.

 

Pelyhes selyemperje (Holcuslanatus)

Nedves réteken, tisztásokon, de minden réttársulásunkban előforduló, 30-80 cm-es gyomnövény, amely májusban-júniusban virágzik.

 

Csomós ebír (Dactylisglomerata)

A csomós ebír egyike a legismertebb mezőgazdasági füveinknek. A nagy fű, illetve szénatermésre telepített gyepek állandó tagja. Korán kihajt, kaszálás vagy legelés után is gyorsan sarjadzik. Nagy hozamú, de csak kellően korai kaszálás esetén ad magas értékű takarmányt. A virágzási ideje májustól július végéig, néha októberig is tart.

 

Angolperje (Loliumperenne)

Az angolperje általánosan elterjedt és gyakori hegyi és nedves legelőkön, száraz gyepekben, réteken, utak mentén, taposott gyomtársulásokban, parkok és kertek pázsitjaiban is mindig megtaláljuk. Gyors fejlődésű, 6-8 nap alatt kikel, és rövid idő múlva már díszít. Hátránya, hogy nem hosszú életű, 2-3 év után kiritkul. A virágzási ideje májustól szeptember végéig tart.

 

Réti komócsin (Phleumpratense)

A mezei komócsin réteken, legelőkön, üde, tápanyagban gazdag vályog- és agyagtalajokon gyakori. Jó takarmányfű. A virágzási ideje júniustól augusztus végéig tart.

 

Nagy csalán (Urticadioica)

A nagy csalán az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény.  Egész Európában elterjedt, Magyarországon mindenütt közönséges.A növény pollenszórása június elejétől október végéig tart.

 

Fehér libatop (Chenopodium album)

Magyarországon az egyik leggyakoribb egyéves gyomnövény, szántóföldeken, kertekben, parlagon hagyott területeken, útszéleken mindenütt közönséges. Június közepétől késő őszig virít.

 

Lándzsás útifű (Plantagolanceolata)

Rétek, legelők, útszegélyek, taposott gyomtársulások világszerte elterjedt jellegzetes évelő növénye. Májustól októberig virágzik. Virágpora közepes mértékben allergizál, jelentősége kicsi, pedig a pollenszemek száma portokonként 7700 is lehet.

 

Fekete üröm (Artemisiavulgaris)

Magyarországon gyakori gyomnövény az útszéli és szántóföldi, félszáraz vagy üde gyomtársulásokban, s gyógy- és fűszernövényként is felhasználják. Virágpora az arra érzékenyekből allergén reakciót vált ki. Virágzásajúliustól szeptemberig tart.

 

Juhsóska (Rumexacetosella)

A juhsóska gyepek, lejtők, legelők, fenyérek, homokpuszták, szántók és utak széleinek lakója. A virágzási ideje áprilistól július végéig tart.

 

 

 

Poratka

 

Atkák

Háziporatka (Dermatophagoidesfarinae, D. pteronyssinus):

A házipor atka egészen apró (0,2-0,5 mm nagyságú), szabad szemmel nem látható, a pókokkal közeli rokonságban álló ízeltlábú. Életműködéséhez legkedvezőbb a 20-25°C-os hőmérséklet és a 65-80%-os relatív páratartalom.

A poratka táplálkozásához, fejlődéséhez, szaporodásához a vegyes összetételű por, a „házipor” nélkülözhetetlen. A háziporban található a fejbőrről pikkelyszerű darabkákban lehámló részek (“korpa”),, a testfelület bőrének felső rétegéről lekopó felhám, ruhaanyag szál, állati szőr, baktériumok és ami a legfontosabb, atkák és penészgombák.

A testfelületről lekerülő felhám azonban a poratka számára nemcsak emészthetetlen, hanem

annak zsírtartalma kifejezetten mérgező is. Ezért a poratka olyan szervezetekre van utalva, amelyek a felhámot előemésztik, és annak zsiradékait lebontják. Ezt a tevékenységet az atkával együtt élő egyes penészgomba fajok végzik. A penészgombák által átalakított felhám már megfelelő a poratka táplálkozására.

A poratkák leggyakrabban az alvás céljára szolgáló helyiségekben találhatóak, de főként az

ágyban. Ennek oka, hogy a napi 6-8 órai alvás közben az ágyban a testmeleg miatt a hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 20°C-ot, a megfelelő páratartalmat légzés és párolgás útján az emberi test biztosítja, valamint a poratkák “élelmezését” a testfelületről lekerülő hámréteg szolgáltatja.

A poratkák száma késő tavasszal, nyáron és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma ilyenkor a legmagasabb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60% körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk – különösen télen – a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. “ágymelegben” tartózkodnak. A poratkák kedvenc élőhelyei közé tartozik a matrac, párna, szőnyeg, kárpit, függöny, tapéta és a bútorhuzat. Ürülékük, váladékuk, testtörmelékük és az elpusztult atka is antigén természetű fehérjéket tartalmaz.

Megelőzés a gondos takarítással, élethelyük csökkentésével (plüss, gyapjú, stb.), hőmérséklet csökkentésével, a páratartalom csökkentésével, a textíliák és az ágyneműk napoztatásával lehetséges, mivel a napfény hatására elpusztulnak.

 

Szénaatka (Lepidoglyphusdestructor)

Egyik leggyakoribb tárolási atka. Világszerte megtalálható. Sokszor penészgombákkal található együtt. Az atkák tömegesen élnek a talajban, a szerves törmelékekben, az emlősök, madarak fészkeiben, a lakásokban.

 

Lisztatka (Ascarussiro)

Apró méretük miatt a lisztatkákat legtöbbször csak tömeges előfordulás esetén veszik észre, amikor mozgó porrétegre hasonlítanak. A nőstény 0,5 mm, a hím 0,4 mm hosszú.

Tömeges atkatámadás csak dohos, nyirkos helyen fordul elő. A lárva utolsó vedlés előtt vándoratkává alakul. Ekkor nem táplálkozik, hanem rovarokra, madarakra, rágcsálókra tapadva olyan helyre kerül, ahol a környezetei tényezők számára különösen kedvezők. Különösen korszerűtlen, sötét, nyirkos raktárakban szaporodik el.

A liszt atka, amely konyhában, raktárokban: lisztben, grízben, más tárolt nyersanyagokban szaporodik el, ezek nagy mennyiségben megtalálhatók a száraz eleségben és a gabonákban. A gabonán és készítményein kívül az atkák megtámadják az állati takarmányt, aszalt gyümölcsöt, dohányt stb. Az atkafertőzés nemcsak súlyveszteséget idéz elő, hanem rossz szagot is okoz és gyorsan tönkreteszi a gyümölcsfélét.

 

Tárolási atka, korpaatka (Tyrophagus)

A készletatkafélék fehérje és szénhidráttartalmú élelmiszereken jelennek meg, sokszor tömegesen. Az ezeken tenyésző penészgombákat és spóráikat fogyasztják. Jól lehet ellenük védekezni a felhalmozott készletek szárazon tartásával, mert csak 13 százalékos nedvességtartalom fölött szaporodnak el. Egyik legismertebb közülük a sajtatka (T. casei) és a tárolási atka (T. putrescentiae). Ideális körülmények között, 30°C feletti hőmérsékleten és 85% feletti páratartalomnál, teljes életciklusa három hétre rövidülhet. Allergiás reakciókat okozhat embereknél és állatoknál is.

 

 

 

Alternaria - gomba

 

Penész és élesztőgomba

Élesztőgomba (Malasesszia)

A M. pachydermatis egy élesztőgomba, amely általában a legtöbb kutya és macska bőrén megtalálható. Az élesztőgomba megtalálható a fülben, a pofán, a lábujjakon, a végbél környékén, vagy kiterjedhet a test teljes felületére. Jelenléte nem szokott problémát okozni, ám egyes esetekben az élesztő gomba túlszaporodhat.

Ez a gombás fertőzés megjelenhet az egészséges kutyák és macskák fülcsatornájában, bűzmirigyében, hüvelyében és végbelében. Számos olyan kutyafaj van, amely hajlamosabb a Malasseziával való megfertőződésre, mint például a máltai selyemkutya, a West Highland White terrier, a chihuahua, az uszkár, a Shetlandi juhászkutya és a német juhászkutya.

Bármilyen örökletes vagy fertőző betegség, mely gyengíti a bőr immunrendszerét, előidézheti a Malassezia fertőzést. Az olyan állatok esetében, melyeknél egy másik betegség szolgál alapul, mint például bakteriális fertőzés, allergia vagy faggyútermelési zavar, előfordulhat a bőr irritálódása, amelyből kifolyólag nagyobb az esély a megfertőződésre.

A Malassezia fertőzés jelei főként nyáron, a magasabb páratartalmú hónapokban alakulnak ki és egészen őszig tartanak. A fertőzés mindig viszketegséggel jár. Ha a gomba elterjedt a kutya testén, annak visszataszító, zsíros szaga van és bőre olajossá és pikkelyessé válik. Ha a pofáján van jelen a fertőzés, a kutya valószínűleg dörzsölni fogja vagy intenzíven vakarja azt. A lábujjnál fertőzött kutyák folyamatosan lábukat nyalogatják. Szőrhullás, vörösség, hyperpigmentáció (bőr elsötétülése) és bőrelvékonyodás is jelentkezhet. A kutyák fülproblémáját sokszor hozzák összefüggésbe a Malasseziával. Akárcsak a bőr esetében, a fülben is akkor alakul ki a fertőzés, ha valamilyen más betegségből kifolyólag (allergia, bakteriális fertőzés) megváltozik a fülcsatorna környezete. Ha az élesztőgombás fertőzés a fülben jelentkezik, a kutya a fejét rázza vagy a fülét vakargatja.

 

Alternaria, Cladosporium

Az Altenaria gomba a lakásokban is gyakorta előfordul; a tapétán, szőnyegekben, szobanövényeken. Az Alternaria gomba megjelenése szezonális, a szabadban július és szeptember között a legmagasabb koncentrációja, fontos viszont kiemelni, beltérben a gomba spórái jelen lehetnek egész évben. Különös tekintettel a szűk helyekre, és a sarkokban fordulhatnak elő. Elterjedtségét jelentősen befolyásolják a környezetszennyezés okozta tényezők, valamint a magas páratartalom, és hőmérséklet, amik még inkább serkentik a gombák növekedését. Az A. alternata gomba allergiás tünetei a légzésre és a szem kötőhártyájára vannak hatással.

A Cladosporiumherbarum egy újabban rendkívül gyakori penész, mely halott lágyszárú és fás növényeken, textíliákon, gumin, papíron és mindenféle élelmiszereken található meg. Lakásokban megtalálható a padlón, szőnyegen és matracon lévő porban, nedves, akríl festékes falakon, tapétán, szűrőkön és ventilátorokon. Gyakran a C. herbarum a fő alkotóeleme a levegőben előforduló penész spóráknak. Képes széles hőmérséklet tartományban fejlődni.

 

Aspergillusa, Penicillium

Ezek a penészgombák szerves anyagokban, páras lakásokban, egész évben előfordulnak, a különösen májustól októberig.

Az Aspergillus nevű gomba igen elterjedt, gyakran megtalálható komposzt gödrökben, szellőző csatornákban és a levegővel szálló porban, táplálékon és a test felületén. Az Aspergillus gombafajok szinte mindenütt (még Antarktiszon is) megtalálhatók, főként olyan helyen szaporodnak előszeretettel, ahol szerves anyag rothad (pl. termőföld, korhadó fák, nedves falak, ürülék). Aspergilllus spórák a levegőben “szinte mindenütt” megtalálhatóak, tehát állandóan ki vagyunk téve belélegzésüknek. Általában nem okoznak betegséget, ha az illető normál immunstátuszú – vagyis egészséges. Fertőző sajátságuk az ún. mikotoxinnak köszönhető, allergiás reakció jöhet létre, valamint helyi és szervi fertőzés.

Penicillium az élelmiszereken, szerves anyagokon a leggyakoribb penész. Élelmiszereken, így kenyéren, befőtteken a leggyakoribb penész. Gyakori gyümölcsökön is, főleg a raktározottakon.

 

 

Bolhanyál  (Ctenocephalides) 

A bolhák 1-4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.

A kifejlett állatok vérrel táplálkoznak. A lárvák nem szívnak vért, hanem a gazdaállat fészkében, odújában élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Több fajnál is ismert, hogy a szaporodási időszakban a kifejlett bolhák rendkívüli vérmennyiséget szívnak, és emésztetlen, alvadt vért ürítenek, a lárvák ezt fogyasztják. A bolhafajok egy része csak vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot, és gyakran annak fészkében, odújában élnek.

A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le petéiket. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojásdad alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után kokont szőnek maguk köré és bábozódnak. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.

A kutyabolha (Ctenocephalidescanis) és a macskabolha (Ctenocephalidesfelis) fejének és előtorának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha. Terjesztett betegségek. A kutyabolha és a macskabolha az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztesgazdája egyes galandférgeknek, melyek az embert is veszélyeztethetik. Terjeszti továbbá a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját. A betegséget állatról emberre a bolha nem terjeszti, de szerepet játszik a macskapopuláció fertőzöttségének fenntartásában.

 

Fotó: flicker.com

Forrás: tataiállatorvos

Kapcsolódó tartalmaink:

log

Kérünk add meg neved és emailcímed az értékelés elmentéséhez.
Sem a név, sem az emailcím nem fog megjelenni, csupán a visszaélések kiszűrése miatt szükséges megadni.

Hozzászólások

Legyél az első, aki hozzászól! | Te mit gondolsz?

    Ezeket olvastad már?

    Minden, amit az allergiáról tudni kell!

    Minden, amit az allergiáról tudni kell!

    Mint ahogy az emberek, bizony kedvenceink is ki vannak téve az allergiának. Ezért jó tisztában lennünk azzal, vajon mit is jelent ez pontosan.

    Állati kvíz

    Betegségek

    Iratkozz fel hírlevelünkre

    log

    Annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk, személyre szabott sütiket (cookies) használunk.
    Az oldal használatával elfogadod az erre vonatkozó adatkezelési irányelveinket, melyekről bővebben olvashatsz az Adatkezelési szabályzatunkban.