Erdélyi kopó fajtastandard

Erdélyi kopó fajtastandard

13. 09. 2000 / DEFCI - Standard Nr. 241

Származási hely:  Magyarország
Az érvényes eredeti standard közzétételének ideje: 2000.04.06.
FCI csoport besorolás:

  • VI. csoport - Rókakopók, vérebek és rokon fajták
  • 1.2 Szekció - Középnagy rókakopók
  • Munkavizsgára kötelezett

 

Rövid történeti áttekintés: ősi magyar kutyafajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével használata visszaszorult a Kárpát-hegység nehezen bejárható erdőségei közé. A
változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A két változatot rendszerint együtt tartották. A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad - régebben
bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad - róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. A XX. század elején az erdélyi kopót csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában.

 

Általános megjelenés: fejformája, nyaktartása, törzsének arányai, erős és izmos végtagjai, faroktűzése
a közép-európai kopó típusára jellemző. Közepes termetű kopófajta. Az erdélyi kopó testfelépítése hosszútávfutáshoz alkalmazkodott. Atletikus, nem durva, de nem is vékony csontú.

 

Fontos arányok:

  • Az agykoponya és az arckoponya hosszának aránya közelíti az 1:1-et.
  • A marmagasság és a törzs hosszának aránya 10:11.

 

Viselkedés és jellem(wesen): jóindulatú, bátor, kitartó. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor
határozott, temperamentumos. Igénytelen, a szélsőséges időjárást is bírja.

 

Fej: hosszúkás, de nem elhegyesedő kopófej, mely jól tükrözi a nemi jelleget.

Agykoponya: fejtető nem ráncos

  • Koponya: Enyhén ívelt. A tarkóbúb nem kifejezett. A szemboltívek gyengén fejlettek.
  • Stop: Gyengén kifejezett.

Arckoponya:

  • Orrtükör: nem túl tompán metszett, fekete színű. Az orrcimpák mozgékonyak; az orrnyílások tágak.
  • Fang: Az orrhát egyenes.
  • Ajkak: Szárazak, feszesek.
  • Állkapocs/Fogak: Állkapcsa erőteljes. Fogai erősek, jólfejlettek, a fogképletnek megfelelő teljes ollós harapás.
  • Pofa: Lekerekített, csak gyengén fejlett.
  • Szemek: Középnagyok, mandula alakúak, kissé ferde vágásúak. Színük sötétbarna. A szemhéjak jól a szemgolyóra fekszenek.
  • Fülek: Középmagasan tűzöttek, nem túl nehezek, ráncosodás nélkül a pofára simulva lógnak. Tövüktől kiszélesednek, majd kerekded végükig elkeskenyednek. Előrehúzva eltakarják a szemet, de általában nem érnek azon túl.

 

Nyak: jól izmolt, közepesen hosszú. A nyak alsó részén a bőr kissé ráncos. Kis lebernyeg megengedett, de nem kívánatos.
 

Test
Felső vonal: Egyenes

  • Mar: Kifejezett
  • Hát: A mar mögött egyenes, fejlett izomzattal.
  • Ágyék: A szukánál kissé hosszabb ágyéki rész megengedett.
  • Far: Mérsékelten csapott.
  • Mellkas: A szegycsont nem előreugró. Mellkasa hosszú és nem túl mély. A bordaív keresztmetszete kövér ellipszis, majdnem kör, mely a szabad légzést jól biztosítja.

Alsó vonal és has:  a has csak enyhén felhúzott.
 

Farok: középmagasan tűzött, erőteljes. nyugalmi állapotban alsó harmada kissé felfelé ívelt, lehetőleg a csánkon egy-két centiméterrel túlér. Izgalmi állapotban ívelt formában a hátvonal fölé emeli, de hátra nem kunkorítja. Nem kurtítják.
 

Végtagok:
Elülső rész: Az elülső végtagok oszlopszerűen támasztják alá a törzset. Elölről nézve a végtagok állása párhuzamos, a széles mellkas miatt megfelelően széles.

  • Lapocka: A lapocka jól izmolt, megfelelően hosszú, és mérsékelten dőlt.
  • Könyökök: Szorosan a mellkasra fekszenek.
  • Alkar: Egyenes és szimmetrikus.
  • Elülső mancsok: Nagyok, zártak, erős, ívelt ujjakkal. A talppárnák nagyok, kemények, rugalmasak. A karmok erősek és lehetőleg minél feketébbek.

Hátulsó rész: Álló helyzetben kissé hátraállított, jól izmolt.

  • Comb: Hosszú
  • Csánk: Mélyen helyeződő.
  • Hátulsó lábközép: Egyenes és párhuzamos.
  • Hátulsó mancsok: Jól zártak, erős ujjakkal. A talppárnák nagyok, kemények, és rugalmasak. A karmok erősek és lehetőleg minél feketébbek. A farkaskarmok eltávolítandók.

Mozgás: lépése nyújtott, sohasem tipegő. Ügetése térölelő. munka közben vágtája rendkívül kitartó.
 

Bőr:  az erdélyi kopó bőre közepesen vastag, főleg a nyaktájékon kissé laza, de sohasem redőzött. Pigmentált, sötét színű. A szabad bőrfelületek feketék.
 

Szőrzet:

  • Szőr: Egész testét, hasa alját is rövid, sűrű, egyenes szálú, testhez simuló tömött szőr borítja. A szőr a nyakon, a martájékon, a comb hátsó élén és a farok vonalán hosszabb, mint a test többi részén. szőrfogók és lécek előfordulnak. A szőrzet durva tapintású, fényes. A fedőszőrzet alatt aljszőrzet található.
  • Szín: A kopó szőrének alapszíne fekete. Nem túl sötét, cserszínű jegy pont formájában mindig található a szemboltíven. A fangon és végtagokon cserszínű jegyek vannak. A cserszín határozottan elkülönül a feketétől. Fehér jelzés lehet az orron, mely homlokcsíkban folytatódhat, továbbá a nyakon gallér formájában, a mellen, a mellkas táján a mancsokon, a végtagokra is felhúzódva és a farokvégen. A testfelület 1/5-énél több fehér szín nem kívánatos. A fej és a hát lehet kormos.

 

Nagyság és testsúly

  • Marmagasság: 55-65 cm
  • Semmiképpen nem a centiméterekben mért érték, hanem a harmónia és az összbenyomás a döntő!
  • Súly: minimum 25kg

 

Hibák: az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának minősül, a hiba értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.

Kizáró hibák:

  • Az agy- és arckoponya túl keskeny, túl hosszú, vagy kerekded
  • Enyhe, vagy nagyon erősen kifejezett stop
  • Hibás fogazat
  • Rövid fang
  • Könnyű, terrieres, vagy agaras jellegű fül
  • Drótszőr; puha, hullámos, ritka szőrzet
  • Barna vagy kék szín jegyekkel
  • Agresszivitás, ideggyengeség


Utólagos megjegyzés:  a kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkezniük.

 

Fotó:flicker.com

Forrás: kutya.hu . fci.be

 

Kapcsolódó tartalmaink:

log

Kérünk add meg neved és emailcímed az értékelés elmentéséhez.
Sem a név, sem az emailcím nem fog megjelenni, csupán a visszaélések kiszűrése miatt szükséges megadni.

Hozzászólások

Legyél az első, aki hozzászól! | Te mit gondolsz?

    Ezeket olvastad már?

    Svájci kopók (Chien courant suisse) fajtastandard

    Svájci kopók (Chien courant suisse) fajtastandard

    28. 06. 2002 / DE FCI - Standard Nr. 59

    Állati kvíz

    Fajtaleírások

    Iratkozz fel hírlevelünkre

    log

    Annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk, személyre szabott sütiket (cookies) használunk.
    Az oldal használatával elfogadod az erre vonatkozó adatkezelési irányelveinket, melyekről bővebben olvashatsz az Adatkezelési szabályzatunkban.